Barakonyi Szabolcs az elmúlt két év nyarán most bemutatásra kerülő fotósorozatán dolgozott, és nem kisebb cél lebegett előtte, minthogy megmutassa, milyen zajos is tud lenni egy dolgos hétvége a családi birtokon. Munkálkodó háztulajdonosokat látunk, ezek a férfiak fát vágnak, fúrnak, festenek, fűrészelnek, locsolnak – de hétköznapinak látszó tevékenységük mégsem kockázatmentes. Sem nekik, sem a környezetükben lakóknak. Bár munkájuk hasznos, a szomszédjaiknak leginkább idegesítő a fűnyíró egész napos durrogása, aminél csak a délutáni sziesztába belevisító lombvágó hangja kellemetlenebb. Barakonyi most a nyughatatlan férfi társadalmi jelenségét vizsgálja, leleplezi a pihenő és a pihenni nem tudó férfiakat és sajátos lencséjén keresztül mutatja meg a hétköznap banalitásai mögött húzódó különös, de mégis szerethető pillanatokat.
Barakonyi képein most is az abszurditást, a groteszkbe hajló, a nem egyértelmű helyzeteket keresi. Szeretne megzavarni, bizonytalanná tenni abban, hogy pontosan mi is az, amit látunk. Témája most is keresetlenül hétköznapi, de a kompozíciók pontos és klasszikus szerkezete közti feszültség biztosíthat minket arról, hogy nem véletlenül latjuk, amit latunk. Képeit továbbra is analóg technikával készíti, középformátumú fényképezőgéppel, ragaszkodik a természetes színekhez és a direkt vakus megvilágításhoz.
Barakonyi Szabolcs 1976-ban született. 1997-ben végzett a Szellemkép Szabadiskola fotó szakát. 2000 novemberében a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának vendéghallgatója majd 2001-től tagja.
Munkájáért 2003-2006 között Pécsi József Fotóművészeti ösztöndíjat, 2006-ban Lucien Hervé és Rodolf Hervé Díjat, 2007-ben a Recontres d’Arles Photo Service Publishing Díját, 2011-ben pedig André Kertész ösztöndíjat kapott.
2013. 01. 11. - 2013. 02. 02.