Ó, az a csodálatos világ
Nici Jost (Svájc, Kanada), Andreas Bauer (Németország), Tom Fellner (USA/Svájc), Georgine Ingold (Svájc)
A Deák Erika Galéria örömmel jelenti be következő kiállítását, melyet a baseli balzerArtprojekt együttműködésével hozott létre. Nici Jost (Svájc; Kanada), Andreas Bauer (Németország), Tom Fellner (USA/Svájc) és Georgine Ingold (Svájc) mutatják be legújabb műveiket az “Ó, az a Csodálatos Világ” című kiállításon. A művészek maguk ajánlották a címet, mivel munkáik korunk politikai és gazdasági világát kérdőjelezik meg.
A kiállítás tematikája a szociálpolitikai körülmények és a társadalmi kontingencia témájára épül fel, melyben a művészek térrel, architektúrával, tényekkel és fikciókkal foglalkoznak, az erő és a csábítás jelenségeinek kontextusában. Továbbá a kiállítás egyfajta nyomozás is, arról hogy, a befogadó milyen szinten, egyáltalán mennyire lehet bevonva, és folyamatosan arra csábítva, hogy az egyes művek tereit és gondolatiáságát felfedezze. A munkák egy megoldás-orientált témafelvetést vázolnak elénk, anélkül, hogy konkrét megoldásokat adnának. Inkább olyan stratégiákkal szolgálnak, melyet a néző is tovább gondolhat. Mind a négy művész folytonosságot generál az itt és a most között, a mi terünk és időnk, illetve mások tere és ideje között.
Tom Fellner (*1956) saját, szubjektív intellektuális és az introspektív észrevételeit állítja szembe a tömegkultúra bomlasztó nyelvezetével. Fellner szubjektív anyaga komplex, humoros, melyhez Neo-Expressziv színvilág társul. A vízfestékkel, átfestésekkel, kollázs technikával és művészettörténeti vonatkozásokkal való kísérletezés közben, megmarad a konceptuális festészet keretein belül.
Andreas Bauer (*1980) jelen művei alapvetően papír alapú. A fotográfiával párhuzamosan szobrokat épít, főként építészeti és más magazinokból, vagy fantasy és sci-fi képregényekből, könyvekből. Miközben szürreális városképeket alkot, átfogalmazza a tér/ a környezet/ a tájkép emberi környezeteit, és ennek szétrombolását megcélozva feldarabolja a város szövetét. A legutóbbi munkái a nagyvárosok metróinak térképeit és műszaki szaklapokat tartalmaznak. Az ennek eredményeképpen létrejött 2D és 3D alkotások bonyolult, vad narratívák és fantáziaképek függőleges útvesztői, melyek kölcsönhatásba hozza a nagyvárosi és külvárosi környezetet.
Nici Jost (*1984) új munkái már-már közhelynek vélt - és igazán sosem átgondolt – tárgyakat alakít át meglepő formákba. Az objektumokba helyezett audiovizuális lejátszókkal felfedi, ezen látszólag egyszerű dolgok tudományos és a spirituális potenciáljait. Új munkái és fotói fizikai formába öntve bontják ki és mutatják meg az emberi kifejezés, vágy, álmok és kívánságok rengeteg útvonalát.
Georgine Ingold (*1965) rajong az emberekben, tárgyakban vagy tájképekben megtalálható szépségért – a hétköznapiért ugyanúgy, mint az emelkedettért. A szenvedélye – legalábbis eddig – a film, annak minden formájában – klasszikusok, Western filmek, kortárs művészfilmek, de még a populáris szappanoperák és sorozatok is. Mostani munkáiban főként kisméretű tájképeket fest, melyek témái a svájci hegyek és tavak.
2013. 05. 03. - 2013. 06. 11.