A Deák Erika Galéria következő kiállítását Bartis Attila személyes, érzékeny fotográfiáinak szenteli. A közel 30 - két kivételtől eltekintve - fekete-fehér fotográfia az elmúlt három évben, a világ legkülönbözőbb pontjain készült. Egy autonóm képekből álló anyag jelenik meg a néző előtt, amelyben minden fotó egy-egy nehezen felfejthető, inkább csak sejthető történetet sugall.
Különleges pillanatokat, metafizikus tereket, már-már valószínűtlen részleteket látunk egy Leica M8-as keresőjén át. Maga a választott gép is megköveteli a nagy műgondot. Az eredmény a Bartis látásmódján átszüremlő világ lenyomata, egy mentális táj horizontja a maga árnyék-szereplőivel.
A fotók izolált területekre, magányos vidékekre, üres szobákba kalauzolnak bennünket, hogy olyan képeket mutassanak nekünk, amelyek reflektálnak az ember és természet labilis viszonyára, s amelyeken áttűnik, hogy valójában belső tájainkat fedezzük fel újra és újra, bármely részén a világnak. Talán éppen ezért, a képekből a lelket a lét magasabb szféráiba emelő csend árad. Bartis Attila legújabb fotóiba úgy fogja be a hely szellemét és rögzíti a pillanat megismételhetetlen hangulatát, hogy közben önmagát, a saját világát tárja fel.
A kiállítás apropóján a fotográfiák limitált példányszámú albumban jelennek meg a Deák Erika Galéria kiadásában.
Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta Budapesten él. Író, fotográfus. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg. További könyvei: A kéklő pára (novellák), A nyugalom (regény), A Lázár-apokrifek (tárcák), Amiről lehet (beszélgetések Kemény Istvánnal), A csöndet úgy (fotónapló), A vége (regény). Könyveit több mint húsz nyelvre fordították le. Fotográfusként számos kiállításon vett részt.
2016. április 7 – április 30.
Megnyitó: 2016. Április 7, csütörtök, 18-20 óra
Megnyitja: Gothár Péter, filmrendező