COLOURFUL
‘I am the form and I am the hollow, the thrust and the contour’
Barbara Hepworth
A Deák Erika Galéria 25. jubileumi, Colourful: a forma, a körvonal, a szín című kiállításán három nemzetkö- zileg elismert alkotó, Helen Beard, Annie Morris és Kristina Schuldt munkái találkoznak a galéria terében. Ugyan alkotói praxisuk egyedi és egymástól eltérő, mégis: a vonal, a forma és a szín gondolatisága mentén találkoznak egymással. Ezenfelül mindhárom művész izgalmasan kapcsolódik a huszadik századi művé- szettörténeti irányzatokhoz, a kubizmushoz, a futurizmushoz, az absztrakt expresszionizmushoz, valamint a pop art-hoz. Bár mindhárman inspirálódnak a száz évvel ezelőtti trendekből és mozgalmakból, mégis friss és kortárs nyelven szólalnak meg, a világ aktuális jelenségeit analizálják, azok női szempontú olvasa- tát adják. A színelmélet gondolatisága mindhárom művész munkásságára hatott, izgalmasan játszanak az árnyalatok kiváltotta érzésekkel, miközben a foltjaikat egyaránt használják térképzésre és ornamensként is.
A kiállítás a galéria 25. jubileumi tárlata is egyben, ezért egy olyan történelmi kontextusba ágyazódik, amelynek referenciái egyaránt fellelhetők mind a huszadik, mind a huszonegyedik században. Mivel Deák Erika mindig is intenzíven támogatta a női alkotókat, már jóval azelőtt, mielőtt a galériák programjában trendként jelent volna meg ez az irány, ezért nem véletlen, hogy e mostani kiállítás kurátora és művészei szintén nők. A tárlaton három női művész munkái szerepelnek, a munkák pedig három művészi eszközt, nyelvet járnak körül: a formát, a kontúrt és a színt. Mindegyik alkotó munkássága szorosan kapcsolódik ezekhez a fogalmakhoz, ugyanakkor egészen másképpen közelítenek ezekhez.
Helen Beard kiindulópontja az akt – férfi és női egyaránt – művészettörténeti kánonja, műveiben azonban a vágyat és az általa inspirált cselekedeteket elemzi. Megkérdőjelezi és újradefiniálja a hagyományos, a nőket tárgyiasító férfitekintetet, teret ad a vágynak, a szexuális szabadságnak és az önkifejezésnek. Képein hullámzó formák, élénk színek, vastag, pasztózus gesztusok jelennek meg, így a testek a kontúrjaikkal és a nyílásaikkal gyakran topográfiai képzeteket szülnek a befogadóban.
A testképek bevonzzák a néző tekintetét, miközben Beard izgalmas léptékváltásokkal, szokatlan kivágások- kal és kontrasztokkal teremt feszültséget. Újabb művei az amerikai pop művész, Tom Wesselmann ikoni- kus aktjaira is emlékeztetnek, azonban felületei sokkal elevenebbek és érzékibbek, megalkotásukat pedig határozottan női szempontok vezérlik.
Míg Annie Morris leginkább a finoman tapintható, a gravitációt meghazudtoló, élénk színű gipsz- vagy bronzgömbökből álló hatalmas szobrairól ismert, alkotói praxisa során a forma és a vonal lehetséges párbeszéde foglalkoztatja. Új műveiben ismét a vonallal való játék válik hangsúlyossá, a kompozíciók fali- szőnyegek, falfestmények és fémszobrok formájában öltenek testet. Beardhoz hasonlóan Morrist is foglal- koztatja a női forma, ami olykor közvetlenül, máskor rejtett utalásként jelenik meg. Morris és Beard mun- kássága mediális párhuzamokat is felvonultat: mindkettejük készít gobelineket is. És bár a női varrás és szövés hagyománya évezredekre nyúlik vissza, azonban e művészek kortárs nyelven szólalnak meg ebben a médiumban is.
Morris munkái ámulatot keltenek a nézőben, mert egyszerű, gyermeki örömöket (élénk színű játékok, léggömbök, édességek) idéznek meg. Szobrai első ránézésre játékosak és könnyedek, azonban a művek könnyedsége mögött gondos tervezés és hosszas mérlegelés áll. Morris éveket töltött a színek terapikus hatásának kutatásával, vidám, pozitív árnyalatokat használ fel műveihez annak ellenére, hogy azok saját veszteségeinek feldolgozásából születtek. Az ultramarinkékek, a karmazsin, a türkiz és az okker színek reményt árasztanak, menedéket nyújtanak, és a játékosság érzetét ébresztik fel a befogadóban. Ebben az értelemben Nikki de Saint Phalle-hez lehetne hasonlítani, akinek monumentális Nana sorozatát először na- ivnak vagy túl játékosnak minősítették, de ma már úttörőnek és ikonikusnak tekintik.
Kristina Schuldt szemérmetlenül inspirálódik a modernizmusból – különösen az 1920-as évek mozgalma- iból –, azonban ezt a képi nyelvet csupán kortárs képeinek újragondolására használja. Pontosan felépített kompozíciói feszültséggel teljesek, erős átlók, a centripetális és centrifugális erők lökése-húzása dominálja a festmények képi világát. A művész festményein a nők életében jellemző konfliktusokat, nehézségeket ábrázolja. Schuldt izgalmasan mozog a figuralitás és az absztrakció között. Bátran párbeszédbe lép a ku- bizmussal és a szürrealizmussal, talán legközvetlenebbül Fernand Léger munkásságához kötődik – olykor szinte olyan érzésünk támad, mintha tényleges párbeszédet folytatnának egymással, miközben egy alter- natív, női szempontú látásmódot kínál fel. Schuldt témái – ahogy Beard-nál és Morris-nál is látjuk – a nőkre és a női olvasatra összpontosítanak, szereplői változatosak, vannak köztük sztriptíztáncosok, verekedő nők és „hétköznapi”, látszólag „normális” nők, akiket a közösségi média nyomása sodor a vesztükbe.
A Colourful: a forma, a körvonal és a szín három karakteres, erősen individuális 21.századi női művészt hoz közös platformra. Bár Beard, Morris és Schuldt eltérő nézőpontokat képviselnek, most ezen a kiállí- táson együtt rezegnek a munkáik, és ők hárman együtt egy csodálatosan friss, egymásból és egymásba áramló, metaforákkal sűrített kiállítást hoznak létre.
Jane Neal, a kiállítás kurátora
További információért kérjük keresse a galériát.
Kiállító művészek: Helen Beard, Annie Morris, Kristina Schuldt
Kurátor: Jane Neal
Megnyitó: 2023. szeptember 14, csütörtök, 18 óra
Megnyitja: Jane Neal, kurátor
Megtekinthető: 2023. szeptember 15. - október 20.
Nyitva: szerda - péntek, 12:00 - 18:00 h